Vasvári HírmondóKincsesláda (2)PillérekKatonák kellettek a hazának

Az "értékes" Vasvári Zúzoslé

A tiszavasvári Zúzos-lé vagy más néven a vasvári Zúzos leves, mint a büdszentmihályi eredetű, s a tiszavasvári kistérségben is népszerű, speciális népi étel

bekerült a

Tiszavasvári Települési Értéktárba

2015. szeptember 9-én

„A népek emlékezete a hagyomány. A hagyomány: egy nemzet válasza életkörülményeire, a nemzet igazi személyisége, mellyel időben önmagához és feladataihoz hű maradhat.”

Németh László

Tiszavasvári Szabolcs-Szatmár-Bereg megye nyugati részén, egy különleges gócpontban, 3 megye találkozásánál fekszik, mégis sok szempontból az ország perifériájának számít a már Árpád-korban is lakott település. A megye nyugati kapujaként emlegetett, közel 14.000 lelket számláló várost,országszerte - ahol ismerik - gasztronómiájáról és minősített gyógyvizéről emlegetik. Sok tekintetben hátrányos helyzete ellenére számtalan szellemi, kulturális, természeti és népi hagyománybéli kinccsel büszkélkedhet a Tiszavasvári Járás központja. Mai nevét 1952-ben kapta Vasvári Pálra emlékezve, de voltaképpen 1950-ben jött létre Bűdszentmihály és Tiszabűdegyesítésével. A két település már korábban, 1941 és 1946 között is egyesítve volt Bűdszentmihálynéven. A város számos ősi gyökerű, s az itt lakók identitásának táptalaját adó kulturális jelensége vagy szervezete őrzi a gyökereket tükröző, régi nevet, pl. a már megyei értékké nyilvánított különleges hatásfokú helyi gyógyvizet európai strandnívóval megajándékozó, 3 éve civil üzemeltetésű Szentmihályi Gyógyfürdő, a büdi boszorkányégetés, a rendszeresen megtartott Szentmihály napi város rendezvénysorozat, vagypedigmaga a tiszavasvári zúzos lé,a vagy más néven a vasvári zúzos leves is.

 

A hagyomány-és értékőrzésnek a város kulturális életében számtalan aktív és példaértékű megnyilvánulása van. A Langaméta helyi óvodai szakmai munkaközösség tagjai és a helyi értékek védelmét, s a népi kulturális értékek, szellemi eredmények élővé tételét kiemelten jó érzékkel kezelő Vasvári Pál Múzeum vezetője Baloghné Szűcs Zsuzsanna szerzőtársaival, Czifra Sándornéval, Olajosné Agócs Margittal, Opre Csabánéval -, akik maguk is gyakorló háziasszonyok”,- elkészítették Csipetnyi Büdszentmihálycímű, helyi recepteket és értékeket összegyűjtő, frappáns tömörítő erővel, „a kevesebb több” elvén megszülető kiadványukat, mely jelen tanulmánynak is egyik meghatározó alapjául szolgált.

Maga a specifikus vasvári Zúzos-lére is igaz az, ami e vidék sok egyéb ételére, hogy a településen és vonzáskörzetében mindennapos, igen egyszerű ételek nem sallangos konyhaművészeti produktumok, hanem az igazi nép étkezési kultúra jellegzetes, ízletes, könnyen elkészíthető, ám olcsóságuk ellenére is igen tápláló, természetes gyöngyszemei. „Nagyanyáink szinte a semmiből tudtak főzni, s micsoda ízek voltak…”- vezet be minket e világba a fenti munka gondolata, s vezérelheti jelen javaslattételi tanulmányt is a nemzeti érték rangra történő ajánlás szellemében.

A tiszavasvári Zúzos-lé vagy Zúzos leves tyúkhúsleveshez leginkább hasonlítható speciális leves, az egyedi fűzerezés mellett húst, zöldségeket, zúzát, májat, pirított eperlevelet, rizst is tartalmaz, amelytől íze és állaga is igazán egyedivé és különlegessé válik. Az étel a helyi múzeum néprajzi gyűjtése alapján leginkább a paraszti lakodalmak és családi eseményekkor került az ünnepi asztalra. Büdszentmihály (ma: Tiszavasvári) egyedülálló népi ételét ma is gyakran tálalják a lagzikban. A helyi gyökerek és hatókör ellenére azonban már elmondhatjuk, hogy e specifikus étel elindult megyei hódító útján, és a Tiszavasvári környéki kis településeken is ismert étel már. Tiszavasváriban pedig a lakodalmakon még mind a mai napig ünnepi ételnek számít. A helyi néprajzi kutatásokra épülő fenti munka Ajánlásában kiemeli, hogy: „A hagyományos népi ételek manapság reneszánszukat élik. Nem csupán azért, mert az évszázadok során kialakult táplálkozási szokásainkhoz, étkezési kultúránkhoz ezek állnak a legközelebb, hanem mert rendkívül ízletesek, kiadósak, viszonylag könnyen elkészíthetőek és olcsóak.” A vasvári Zúzos-lé egy rég letűnt világból átörökített, ma is élő népi konyhaművészeti, s egyben néprajzi és gasztronómiai érték, mely megőrzésre, értéktári besorolásra, azonosításra, s dokumentálásra mindenképpen érdemes és igazán méltó. Ennek jegyében mutatjuk meg a 2012. évi XXX. törvény, a hungarikumtörvény szempontrendszere alapján e helyi gyökerű, ám mára a tiszavasvári kistérség, tehát a megye más településein is népszerűvé vált étel jellemzőit.

Hozzávalók a Csipetnyi Büdszentmihály című helyi kiadványban olvasható autentikus recept alapján:

-          egy jó adag húsleves

-          rizs

-          frissen pirított eperlevél

-          húsaprólék (máj, szív, zúza, csirkemell darabok, nyaka, fara, püspökfalat)

-          zöldségek (sárga és fehér répa, karalábé)

Elkészítés:

Főzünk egy jó erős tyúkhúslevest. Amikor kész, a kihűlt zöldségeket kockára vágjuk, a tyúk aprólékját (zúza, máj, nyaka, fara, háta, stb.) szükség szerint daraboljuk. Sós vízben egy nagy csésze rizst (4 személyre) kifőzzük, leszűrjük. Frissen pirított eperlevél tésztát használunk leves betétnek.

Tálalás: nagyobb levesestálba beletesszük a húsaprólékot, a zöldségeket, a rizst ésforró levet kanalazunk rá. A pirított eperlevelet külön tálban tálaljuk. Amikor mindenki szedett a levesből, akkor utoljára kerül bele a levesbetét, hogy a tészta el ne ázzon.

Az árnyalatnyi finomságok és pontosság, az egyéni elkészítést visszaadó különleges és elérő megfogalmazások láttatása céljából megmutatunk egy másik receptleírást is:

Elkészítése:

A szokásos módon tyúkhúslevest készítünk. A léből egy részt elkülönítünk, külön e lében rizst puhára főzünk. A megfőtt húsokat, zöldségeket, zúzát, májat apró kockákra vágjuk.Frissen gyúrt, nyújtott tésztából apró eperlevelet készítünk, amit kevés forró olajon aranysárgára pirítunk.Sipos Ibolya alpolgármesterigazi háziasszonyként e helyi népi étel lelkes híve, s külön kiemelendőnek tartja, hogy az eperlevelet frissen gyúrva, még nedves tésztaként kell megpirítani az olajban, mert csak akkor lesz szép hólyagos, ropogós. Elmondása szerint egyszer, nagyon fiatalon ő is főzött finom zúzos levest, de elkövette azt a hibát, hogy szárított eperlevelet pirított. Ez pedig így ehetetlen, hacsak meg nem főzzük a levesben. De a Zúzos levesnek éppen az a különlegessége, a ropogósra pirított benne az eperlevél.Ezzel kapcsolatban van egy megtörtént eset is, a szomszédék lányának ez esküvőjén a hagyományoknak megfelelően délben zúzos leves volt, este pedig húsleves, csiga tésztával. Az egyik fiatal debreceni vendégnek nagyon ízlett a déli zúzos és este megkérdezte a felszolgálótól: " tessék mondani abból a chipsből már nincsen ami délben volt? " :)

Tálalása:Mind az eperlevelet, mind a rizst, mind az apróra vágott belsőségeket és húst is külön tálaljuk. A leveses tányérba előbb főtt rizst szedünk, amit forró levessel felöntünk. A zúzott (aprított) húsok és a főtt zöldségek csak eztán kerülnek a lébe, végül a tetejét pirított tésztával szórjuk meg.Az erőlevest szeretők kedvére csípős paprikát is tálalhatunk mellé.

Az étel megnyeri minden ide érkező, s először belekóstoló távoli vendég tetszését is, olyannyira, hogy ennek apropóján már kedves kis helyi anekdoták is születtek. Sipos Ibolya alpolgármester asszony jelen tanulmányhoz hozzáfűzött, igen értékes adaléka egy ilyen kis történet: „Ezzel kapcsolatban van egy megtörtént eset is, a szomszédék lányának ez esküvőjén a hagyományoknak megfelelően délben zúzos leves volt, este pedig húsleves, csigatésztával. Az egyik fiatal debreceni vendégnek nagyon ízlett a déli zúzos és este megkérdezte a felszolgálótól: " tessék mondani abból a chipsből már nincsen, ami délben volt?”

Gáll Antalné az étel elkészítésének egyik helyi „szakértője”, s a nagy városi rendezvényeken a Zúzós-lé készítés irányítójának tudása valósággal kincset ér Tiszavasvári helyi ételspecialitása kapcsán. Marika adatközlése szerint a vasvári Zúzos-lé a régi idők paraszti lakodalmi ebédjének fő fogása volt. Egyik fő jellemzője az egyszerűségéből fakadó nagyszerűsége. A magyar ember – legyen szó bármely korról és tájegységről – mindig is okosan használta fel a rendelkezésére álló alapanyagokat. Ugyanígy voltak, vannak ezzel a vasvári emberek is, mondhatni mind a mai napig. A Zúzós-lé eredettörténetét vizsgálva, ha egy képzeletbeli gasztronómiai időutazás során visszatérnénk a település múlt századi világának lakodalmaiba, azt látnánk, hogy a lakodalmas házban a meghívott vendégek által hozott tyúkot, kakast főzték meg úgy, hogy a baromfi aprólékjából (nyaka, szárnya, háta, püspökfalatja, lába, vagy kaparója), valamint zúza, mája, szíve került az ebédre feltálalt "zúzos levesbe" a népi névváltozat szerint. A húsosabb részeket vacsoránál a csigaleves mellé főtt húsként, majd éjfélkor sültként tálalták, és fogyasztották. A „zúzos lé” etimológiáját vizsgálva fontos megemlíteni, hogy nevét az apró kockára felvágott zúzáról kapta. Legfőbb és egyben legspecifikusabb jellemzője a frissen gyúrt, és vékonyra nyújtott, derelyevágóval készített eperlevél, amelyet kevés zsiradékon világosra sütnek, valamint az apró kockára vágott belsőség /zúza, mája, szív/, illetve a főtt rizs, ami akkor a legfinomabb, ha húsleves lében főznek ki. Gáll Antalné Marika ma is gyakran és szívesen főzi akár nagy városi és egyéb rendezvényeken, akár otthoni családi fogásként városa egyik sajátos-bár az innen elszármazottak által Tiszavasvári határain túl is igen kedvelt – ételét, s örömmel és készségesen osztotta meg az étel eredetével, történetével és fő jellemzőivel kapcsolatos információkat jelen javaslattételi tanulmányhoz.

Tiszavasvári Város Önkormányzata és a Vasvári Pál Múzeumis féltő és élő értékként kezelő gonddal őrzi ősi ételének mai kultuszát. Ennek jegyében a Múzeum és a Városi Önkormányzat 2013-ban rendezte meg első alkalommal, s teremtett ezzel a régi népi ételt szélesebb körű mai népszerűségi és figyelemközpontba helyező hagyományt a Szent Mihály-napi hagyományok felidézésként a Zúzos-lé főző versengést. Ennek keretében azon csapatok jelentkezését várták, akik a legfinomabban módon tudják elkészíteni Büdszentmihály egyedülálló népi ételét a Zúzos levest. Az idén szeptemberben harmadszor megrendezésre kerülő versengés értékelési szempontrendszere az ősi népi étel illat, látvány, és ízvilágának specifikumait vizsgálja, illetve külön minősítési szemponttá emeli az étel elkészítésének alapjául szolgáló recept egyediségeit, specifikumait, melyek a megszokottól történő eltérés alapján hitelesen tükrözik a népi ételek elkészítésében is természetszerűleg megnyilvánuló „Ahány ház, annyi szokás” elvet. A Vasvári Pál Múzeumés Tiszavasvári Város Önkormányzatatehát idén is megrendezi meg Szent Mihály-napi hagyományok felidézésként a Zúzos-lé főző versengését. A tyúkhúsleveshez leginkább hasonlítható különleges leves, az egyedi fűzerezés mellett húst, zöldségeket, zúzát, májat, pirított eperlevelet, rizst is tartalmaz, amelytől íze és állaga is igazán egyedi és különleges. Az ételt a helyi múzeum néprajzi gyűjtése alapján leginkább a paraszti lakodalmak és családi eseményekkor került az ünnepi asztalra. Büdszentmihály, a mai Tiszavasvári elődtelepülésének egyedülálló népi ételét ma is gyakran tálalják a lagzikban. A gasztronómiai hagyományok ápolásának évről-évre megrendezésre kerülő több színterén is gyakran kap központi helyet e jellegzetes tájétel.

6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett:

 

„A magyar nemzet egységétől”vezérelt 2012. évi XXX. törvény, azaz a hungarikum törvény szellemiségének jegyében nyújtotta be Tiszavasvári Város Önkormányzata jelen javaslattételi tanulmányát a tiszavasvári Zúzos-lé vagy másik nevén vasvári Zúzos leves nevű, komoly népi hagyományokra, s 100 év körüli múltra visszatekintő jellegzetes tájétel Tiszavasvári Települési Értéktárba történő felvétele után a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktárba történő szíves felvételét is kérve. Az egész Európában egyedülállónak, számító, s a 2010 óta megszülető nemzeti törvények sorába illeszkedő hungarikum törvényt üdvözölve, s filozófiájával egyetértve mi is úgy gondolkodunk, hogy sok megőrzendő, s a régi korok elmúltával akár a végleges eltűnés veszélye által is fenyegetett természeti, kulturális, gasztronómiai és egyéb népi, historikus értékünk van, aminek azonosítása és értéktári besorolása lelkiismereti feladatunk is. S nem csupán a törvény miatt, hanem a jelen és jövő generációjának szellemi gyarapodása és az igazi identitást adó alapkötődések aktív megőrzése okán is. Lévén, hogy a jelenleg 14 elemet hordozó,- de fokozatosan bővülő-Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktáreddig civil kezdeményezésre már 2 értéket is méltónak ítélt a megyei érték rangra városunkból (tiszavasvári gyógyvíz, Kabay-módszer, mely utóbbi Kabay János gyógyszervegyészeti tevékenysége és életműve címen már kiemelt nemzeti értékként a Magyar Értéktár eleme is), úgy döntöttünk a jelen tanulmányunkat is összeállító külső szakértő hatására, hogy felállítjuk Települési Értéktárunkat is. A települési értékek sorába ünnepélyesen beemelt első, s ezáltal történelmi jelentőségű eleme helyi értéktárunknak a tiszavasvári Zúzos-lé, melynek anyagát örömmel továbbítjuk a Megyei Értéktár felé, hiszen a helyi gyökereken túl a tiszavasvári kistérség egyéb településein is előszeretettel főzik és fogyasztják, ezáltal a megye egy jelentős részében ismert és népszerű, ősi népi tájétel, ezért a Zümi mézes szörpökhöz hasonlóan a városinál nagyobb elérése igazán okán méltó lehet a megtisztelő megyei érték rangra is, annál is inkább, mert ebben a kategóriában még igazán kevés érték foglal helyet, s a megye számára is dicsőség, ha egyre több- a régi korok generációi által mába átörökített- népi különlegesség kerül az értéktári besorolás által „megmentésre” törvényi szinten is, s az emberek tudatkincsébe történő még szélesebb körű beépülés okán.

A törvényi megfogalmazás szerint: „…a nemzeti értékeink védelme hozzájárul a nemzeti azonosságtudat kialakulásához és megszilárdításához”, s ezért felelőssége a nemzeti értékké nyilvánítást lehetővé tévő, a törvény szellemében cselekvő döntéshozóknak, hogy pozitív döntésükkel milyen helyi, azaz települési értékek magasabb szintre történő bejutását teszik lehetővé, s ezáltal erősítik-e- jelen esetben pl. a tiszavasvári Zúzos-lé-, mint a megye egyik táj-specifikus, s a tiszavasvári kistérségre jellemző hagyományos, a helyi életmódból és múlt századbéli lehetőségviszonyokból kinövő, s a városban szépen őrzött kultuszú tájjellegű ételének a szélesebb megyei megismerését a Megyei Értéktárba történő megtisztelő beemeléssel.

Az Országgyűlés kinyilatkoztatása szerint a nemzeti értékeket az egyetemes értékek részének tekintendők, amely értékek a magyarság múltjának, jelenének és jövőjének dinamikusan fejlődő tárházát adják, az értékalapú nemzeti összefogásalapjaként. Ennek a szellemiségnek a jegyében kérjük a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár munkáját és a mi helyi szintű, értékmentő munkánkat összekapcsoló tisztelettel jelen javaslattételi tanulmány tárgyának, azaz a tiszavasvári Zúzos-lének vagy másik nevén a vasvári Zúzos levesneka megyei értékké nyilvánítását.

7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források):

 

  1. BALOGHNÉ Szűcs Zsuzsanna - CZIFRA Sándorné - OLAJOSNÉ Agócs Margit -OPRE Csabáné: Csipetnyi Büdszentmihály, Nyíregyháza, 2013.
  2. GÁLL Antalné adatközlése
  3. SIPOS Ibolya adatközlése
  4. NÉMETH László: A minőség forradalma IV. A magyar Rádió feladatai 86. o.
  5. https://www.facebook.com/tion.hu/posts/729727477109860
  6. http://blog.xfree.hu/myblog.tvn?n=ibolya58&pid=28090
  7. https://hu.wikipedia.org/wiki/Tiszavasv%C3%A1ri
  8. http://tiszaikaland.hu/news/51
  9. http://www.tiszavasvari.hu/hagyomanyaink_utjan
  1. 8.A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:

http://www.tiszavasvari.hu/zuzosle_fozoverseny

 

allatorvos

oktato

ugyved

jarobeteg

gyogyszertar

Archív cikkek

Lencsevég

polgaror

Ki olvas minket?

Oldalainkat 236 vendég és 0 tag böngészi

Oldal tetejére